Research Institute of Organic Agriculture
Cutting edge research Ecological approach Sustainable future

Support our work! hu en

Search


Keyword search

Category

Topic

(Deselect all)
Search

2018. November 26. Hír

Alternatív szójatermesztési technológiák

A szójatermesztés hazai fejlesztésének szükségességéről számtalan fórumon esett szó az elmúlt néhány évben. A 2016-ban tapasztalható fellendülés azonban 2018-ra mérséklődött (a KSH adatai szerint 63 000 hektárra csökkent a vetésterület), részben a zöldítés szabályainak változása miatt is, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az ökogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek, a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye miatt.

A most induló cikksorozatunkkal olyan szójatermesztési technológiákat szeretnénk bemutatni, amelyek az ökológiai gazdálkodás keretei között is kivitelezhetőek, hatékonyabb talajhasználatot, vagy csökkentett menetszámú munkaműveleteket, illetve gyom-visszaszorítást eredményeznek a termesztés során. Bár a hazai gazdasági környezet, illetve az eszközellátottság hiányossága még sokszor akadályt jelent az alkalmazásukban, a jövőbeni tervezéshez hasznos lehet, ha megismerkedünk egy-egy újszerű termesztési modellel.

1.Vessünk rá szemet!

Az itt bemutatott technológiával már több helyen is folytak kísérletek Európában (Ausztria, Franciaország), melynek lényege a rozs takarónövényként való alkalmazása a szója vetésben.

Alfred Grand, aki az Alsó-Ausztriai Absdorfban 2006 óta biogazdálkodást folytat, több mint 20 éve mellőzi a szántást, és csernozjom talajon minimum- illetve no-tillage talajművelést és szántóföldi kutatásokat végez. A farmon az ÖMKi is látogatást tett az OK-NET Arable projekt keretében 2017-ben. A kutatások középpontjában a talajegészség áll, mely során az optimális vetésforgó kialakítása, a takarónövények beillesztése, a talajművelés csökkentése, az éghajlatváltozás mérséklése és az élelmiszerminőség javítása a cél. Mindezeket több projekt és intézet segíti (EIP-Agri, Horizon2020, Rodale Institute, USA).

Az általa bemutatott technológia lényege hogy az őszi rozst optimális időben, legalább 200 kg/ha magmennyiséggel elvetve olyan biomasszát hozunk létre a rozs virágzási időszakáig, ami 8-10 t/ha tömeget elér, és lehengerezve 15-20 cm vastag takarást eredményez. Ez tudja olyan mértékben árnyékolni a talajt, hogy a gyomok ne törhessenek fel benne. Fontos, hogy a növény elérje ezt a fenológiai állapotot, ugyanis a korán lehengerelt rozs képes regenerálódni.

A szárat többször is meg kell törni, amit a gazdaságban úgynevezett roller-crimperrel végeznek, ami hullámirányú késekkel szerelt, erőgép mellső függesztésére csatlakozó szártörő henger. A henger palástján V alakban összefutó élek biztosítják a hatékony, iránytartó haladást és a rozs szárának több helyen történő megtörését. Ez szükséges ahhoz, hogy a rozs a későbbiekben ne „álljon fel”, hátráltatva ezzel a szója fejlődését. A hengert súlyozni szükséges, tapasztalatok szerint akár 500 kg is szükséges lehet.

Ezután a hengerezéssel egy menetben direktvető gép veti a szóját, aminél érdemes emelni a csiraszámot a mag nem elégséges takarása illetve az optimálistól későbbi vetés (május vége) miatt. A szója a vastag mulcs ellenére kikel, bár a kelése lassabban történik, mint takarónövény nélkül. Ezt követően nincs szükség mechanikai gyomszabályozásra a teljes tenyészidőszakban.

A módszer jelentős előnyei:

A glifozát alkalmazásának alternatívája, táplálékot és élőhelyet jelent a talajmikrobák és a talaj-makrofauna, (pl. földigiliszták) számára, a talajborítás védelmet jelent a naptól, az esőtől és a széltől, a fokozott párolgástól. Csökkenti a talajhőmérsékletet nyáron, ami csökkent szén-dioxid-kibocsátást eredményez. A gyökércsatornák megmaradnak a talajban, nagyobb lesz a tápanyag dinamika a talajművelés mellőzésével. A legjobb vízinfiltrációt (beszivárgást) eredményezi, háborítatlan a talajszerkezet. A napfény energiáját jobban kihasználjuk, csökkentett fosszilis üzemanyag és munkaerő felhasználás mellett visszaszorulnak a gyomnövények – a mérgező csattanó maszlag is. Kevesebb a levéltetű az arra fogékony kultúrákban. „Melléktermékként” a rozs virágporát néha Ausztriában külön is gyűjtik kozmetikai vagy gyógyszerészeti felhasználásra.

A módszer hátrányait illetve annak mérséklését is vizsgálni szükséges:

A rozs tavaszi vízfelhasználása versenyt jelent a fővetésnek, a késői vetési idő csökkentheti a hozamot, nem alkalmazható minden növénykultúránál, a rágcsálók és az évelő gyomok kártétele fokozódhat, a módszer alkalmasságát tehát még vizsgálni kell az európai éghajlat és vetésforgói mellett.

 

 

 

 

Rozsra vetett szója Franciaországban (Valence).

Az évelő lósóska áttört a mulcson, a szója néhol hiányosan kelt a nem kellő vetésmélység miatt. A termésmennyiség így is eléri a környező területek többször sorközművelt állományának átlagát, bár háromszori öntözésben részesült a rendkívül aszályos nyár miatt.

 

A módszer perspektíváit növeli, hogy jó eredményeket értek el az alkalmazásával hajdinával, csicseriborsóval, cukkínivel és más zöldségfélékkel is. Hazai kipróbálásához az ÖMKi is szívesen nyújt segítséget az érdeklődők számára.

A farmról és a módszerről itt olvashatnak illetve tekinthetnek meg képet és videót.

Twitter elérhetőség: @VERMIGRAND

 

 

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva

eva.hunyadi@biokutatas.hu

ÖMKi - Alternatív szójatermesztési technológiák

Research Institute of Organic Agriculture
Cutting edge research Ecological approach Sustainable future

Support our work! hu en

Search


Keyword search

Category

Topic

(Deselect all)
Search

404 - Not found

Page not found!

Please check the link or return to the main page.

Return to home page

  
Website developed by

Biztos vagy benne?


Cancel Yes