Research Institute of Organic Agriculture
Cutting edge research Ecological approach Sustainable future

Support our work! hu en

Search


Keyword search

Category

Topic

(Deselect all)
Search

2020. April 3. Hír

BIOEAST magas-szintű szakpolitikai konferencia

BIOEAST kezdeményezés, mint az uniós Zöld Megállapodás mozgatórugója a közép- és kelet-európai régióban

Magas szintű szakpolitikai konferenciát rendeztek februárban Brüsszelben a 11 közép-kelet-európai ország részvételével működő BIOEAST kezdeményezés szervezésében, melynek az ÖMKi is tagja. A találkozó minisztériumi vezetők és tudományos szakértők, valamint az Európai Bizottság magas beosztású képviselői részvételével zajlott. Az esemény célja a kelet-közép-európai tagállamok fenntartható agrárgazdasága számára fontos fejlesztési lehetőségek megvitatása volt, ezzel elősegítve a régió sikeresebb részvételét a közvetlen brüsszeli forrású kutatási, innovációs és befektetési programokban. Kiemelt tárgyalási pontok voltak a jövőbeni Közös Agrárpolitika és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram az uniós Zöld Megállapodás tükrében.

A konferencia vezérfonalát Janez Potocnik, az ENSZ Nemzetközi Erőforrás Bizottságának társelnöke fogalmazta meg A fenntartható üzleti modellek szerepéről a biomassza-alapú gazdaságban c. előadásával. Potocnik hangsúlyozta, hogy a BIOEAST-ben résztvevő országok legnagyobb kihívása az lesz, ahogy az egész Unióé is, hogy a körkörös, biomassza-alapú gazdaságot támogató fenntartható üzleti modellek ne pusztán üres eszközként szolgálják a gazdasági növekedés paradigmáját, hanem valóban azok a természeti erőforrásokat megőrző modellek részesüljenek előnyben, melyek a környezeti és társadami előnyeik mellett gazdasági növekedéssel is járnak. Miért ragaszkodjon és hajszoljon az EU továbbra is olyan növekedési modelleket – a fenntarthatóság címkéjével – amelyek gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket okoztak világszerte az elmúlt évtizedekben? – tette fel a kérdést.

Magyarország képviseletében dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte, hogy a BIOEAST tagállamok az elmúlt évek közös munkájának eredményeként jól megfogalmazott és közösen képviselt stratégiai és fejlesztési célokkal rendelkeznek, amelyek nemcsak a régió gazdasági élénkítését, de az Európai Unió által kitűzött környezeti fenntarthatósági célok („Zöld Megállapodás”) elérését is hatékonyan képesek szolgálni.

A magas szintű konferenciát a második napon a BIOEAST tematikus szakmai munkacsoportok párhuzamos ülései követték: (1) élelmiszerrendszerek (2) agroökológia és fenntartható hozamok (3) bioenergia és hozzáadott értékű termékek (4) erdészet (5) édesvíz témákban. A munkacsoportok célja a közép- és kelet-európai országok számára specifikus kutatási és innovációs prioritások azonosítása, azok makro-régiós szintű egyeztetése és képviselete, a hatékonyabb régiós fellépés és uniós érdekérvényesítés érdekében.

Magyarország, az Agrárminisztérium és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet együttműködésében vezeti az Agroökológia és fenntartható hozamok munkacsoportot. E tematikus szekció célja elsősorban az volt, hogy tájékoztassa a tagországi képviselőket a következő Horizont Európa 2021-27 Kutatási és Innovációs Keretprogram prioritásairól és finanszírozási lehetőségeiről, kiemelt hangsúlyt fektetve a talaj, az agroökológia és a fenntartható hozamok témaköreire.

A szekció előadásai során Alexia Rouby, DG Agri, Kutatási Program felelős a Horizont Európa 2021-27 felépítéséről és prioritásairól adott két átfogó előadást is. A keretprogram új kutatási és fejlesztési koncepciójáról, a missziókról beszélt. Az agroökológiai kutatásokhoz leginkább kapcsolódó misszió, a Talajegészséges és élelmiszer, kapott előadásában kiemelt szerepet, hiszen talajaink számos olyan rendszerszintű funkciót látnak, melyek alapját képezik a mezőgazdasági termelésnek és csak is összefüggéseikben érdemes kezelni és kutatni őket, mint például a vízháztartás, talaj biodiverzitás, CO2 megkötés vagy a tápanyag-körforgás.

Susana Goana-Saez, szintén DG Agri, Kutatási Program felelős az agroökológiát célzó új kutatási prioritásokat mutatta be, kiemelve a „Mezőgazdasági termelési rendszerek átállásának felgyorsítása: agroökológiai élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák” című Európai Partnerséget. A partnerség célja, hogy felélénkítse a fenntartható mezőgazdasági termelésre való átállást az egész Európai Unióban.

Inge van Oost, DG Agri, szakpolitikai szakértő, a többszereplős partnerségek és együttműködések kialakításának fontosságáról beszélt az agrár-élelmiszertermelésben. Ennek egyik kiemelkedő példája az AKIS (Mezőgazdasági Tudás és Innovációs Rendszer), mely lényegében az európai agráriumon belül működő tudás és tapasztalatmegosztás szisztémája. Az AKIS-on keresztül a BIOEAST országok számára is lehetővé válik, hogy a makro régió mezőgazdasági termelői, szaktanácsadási szervezetei, vállalkozásai, kutatói és hatóságai hozzáférjenek, használják és megosszák a mezőgazdasági ismereteiket egymás között, ezzel elősegítve az agrárinnovációs folyamatokat a térségben és Európában.

Az előadásokat Robert M’Barek, a Közös Kutató Központ (JRC - Joint Research Center) kutatója zárta az Európai Unió agrártermelését érintő középtávú kitekintéssel, főleg az EU15 és EU13 közötti terméshozam különbségek értékelésével és lehetséges okainak feltárásával. M’Barek kitért arra is, hogy a BIOEAST országokban, így Magyarországon is jelentős lehetőségek rejlenek a biomassza-források előállítását és hatékonyabb felhasználását tekintve, és ezt a potenciált érdemes olyan alternatív termelési módszerekkel megvalósítani, melyek az agroökológia elveire épülnek.

A panelelőadások után a munkacsoport zárt ülése következett, amit dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár nyitott meg. A munkacsoport 8 fő témát határozott meg, amelyek mentén a tagországok kidolgozzák a makrorégió jövőbeli agrárkutatási irányvonalát: (1) a talajegészség és talajbiodiverzitás (2) a kémiai növényvédőszer-mentes mezőgazdaságra történő átállás, (3) a genetika erőforrások fenntartható kezelése (4) terménydiverzifikáció, (5) precíziós gazdálkodás és digitális technológiák, (6) állat-egészségügy és takarmányozás, (7) helyi élelmiszer-rendszerek és fenntartható ellátási láncok, és (8) vidékfejlesztés. A tagországi képviselők egyetértettek abban, hogy a tematikát horizontálisan a biológiai sokféleség megőrzése és a környezeti hatásokat figyelemmel kisérő, ellenőrző indikátor rendszer kiépítése fogja összekötni.

  
Website developed by

Biztos vagy benne?


Cancel Yes