Research Institute of Organic Agriculture
Cutting edge research Ecological approach Sustainable future

Support our work! hu en

Search


Keyword search

Category

Topic

(Deselect all)
Search

2020. February 3. Hír

ÖMKi: az agroökológia nem utópia

Sikeres projektjeink a jövő agrárkutatási modelljét vetítik előre

Scroll down for english!

Néhány év maradt az új uniós agrárpolitika bevezetéséig és a KAP körvonalai alapján már most tudható: nem lesz elég mennyiségi elven gondolkodni, minél több jó minőségű élelmiszert előállítani. A támogatásért sorban álló országok közül azok lesznek a nyertesek, amelyek fel tudnak mutatni az unió által előnyben részesített módszerekkel – tehát fenntartható, agroökológiai gyakorlatokat alkalmazva, helyspecifikus módon, gazdák részvételével – elért eredményeket. Kezdettől ilyen projekteken dolgozunk. Közülük néhányat a március 18-i kecskeméti ágazati konferenciánkon is bemutatunk.

On-farm hálózat, „Élő sorköz magkeverék”, tájfajta paradicsomok és tájfajta ősgabonák. Néhány kulcsszó, amelyek mentén előre tudjuk vetítetni az agrárkutatás jövőjét. 2012 óta bővülő, gazdák bevonásával működő on-farm hálózatunk olyan struktúrában fejleszt agroökológiai megoldásokat, amely megfelel az unió által 2023-tól preferált „élő laboratóriumoknak”.

Részvételi kutatásokkal, öt-hat év gyakorlati kísérletezéssel a hálózatnak köszönhetően több új agroökológiai megoldást is kifejlesztettünk a hazai gazdálkodók számára. Kialakítottuk például azt az optimális összetételű magkeveréket, amellyel a hazai szőlészetek hatékonyan védekezhetnek a talajerózió ellen, miközben fokozzák ültetvényük biodiverzitását. Az „Élő sorköz” magkeverék 2018-ban került kereskedelmi forgalomba. Szintén ebben a jövőbe mutató struktúrában, „élő laboratóriumként” működve értünk el eredményeket a tájfajta paradicsomok köztermesztésbe való visszavezetésében és folyamatosan dolgozunk a tájfajta ősgabonák újbóli elterjesztéséért.

A fentiekből is látszik, hogy az agroökológia több, mint kutatási irány, technológia és társadalomtudományi kérdéseket is magába ölelő szemléletmód. Mára leginkább ernyőfogalom, amely néhány éve robbant be az uniós szakpolitikába. Lényegében az élelmiszertermelés fenntarthatóbbá tételére szolgáló megoldásokat, valamint az azok kidolgozására irányuló tevékenységek összességét jelenti. Azt az ökológiai szempontból káros ipari mezőgazdasági gyakorlatot meghaladva, hogy a termelékenység növelése a természeti tőke kárára történik, arra keresi a választ, vajon milyen természeti törvényszerűségeket tud a javára fordítani az emberiség annak érdekében, hogy a hatékonyság növelését fenntartható módszerekkel érje el?

Önálló tudományágként a múlt század harmincas éveiben jött létre. Alkalmazott módszerei olyan alapelveken nyugszanak, mint a talajtermékenység megőrzése, a tápanyagok visszaforgatása, a biodiverzitás dinamikus kezelése és az energiatakarékosság maximalizálása a gazdálkodás során. Mára az agráriumban is integrálta az „élő laboratóriumok” – a gyógyszeriparban vagy az autóiparban már bevettnek számító – módszertanát, így a kutatók az ÖMKi-hez hasonlóan részvételi elven, a gazdákkal közösen, hálózatba szerveződve fejlesztenek agroökológiai projekteket és ebben a rendszerben adaptálnak új, a fenntartható termelést támogató gyakorlatokat is, amelyek helyspecifikus alkalmazását segítik.

Az agroökológia és annak módszertana, az „élő laboratórium” struktúra olyannyira nem utópia, hogy az egyes országok agroökológiai projekteken dolgozó „élő laboratóriumai” a hatékony tudásmegosztás és a módszertani átállás támogatása érdekében 2023-tól nemzetközi hálózatba tömörülnek, a folyamat előkészítése pedig várhatóan már idén elkezdődik. Lépéselőnyben lenni azért is fontos, mert az unió új közös agrárpolitikájában a támogatások terén is várhatóan azok az országok lehetnek a nyertesek, amelyek hatékonyan alkalmaznak agroökológiai módszereket és előnyben részesítik az ökológiai gazdálkodást.

A kelet-közép-európai térség tizenhárom országát egyesítő Bioeast kezdeményezésben önálló munkacsoportot vezetünk az Agrárminisztériummal együttműködésben annak érdekében, hogy Magyarország és a környező országok minél eredményesebben készülhessenek fel az agroökológiai átállásra. Ebben a kezdeményezésben az ÖMKi feladata összegyűjteni a térség országainak agrárkutatási prioritásait, az agroökológiai átállást megalapozó kutatási projektek előmozdítása érdekében. A március 18-i kecskeméti ágazati konferencia nyitott agroökológiai szekciójának résztvevői így javaslattevőként ebbe a hazai agrárium jövőjét meghatározó munkába is bekapcsolódhatnak.


ÖMKi: agroecology is not a utopia

Our successful projects envisage a future model for agricultural research

There are only a few years until the EU introduces its new agricultural policy (Common Agricultural Policy), and based on the outlines of the CAP we already know that it will not be enough to think only about quantity and to produce as much good quality food as possible. The countries that win tenders for agricultural funds will be those that can produce results using the methods preferred by the European Union. In other words, by using sustainable agroecological practices relying on local and territorial approach , with the participation of farmers. We have been working on projects like these ever since we started. And we will present some of them at our sector meeting  in Kecskemét on 18 March.

 On-farm network, “Living interrow seed mixes”, tomato landraces and ancient grain landraces. These are some of the key phrases that help us foresee the future of agricultural research. Our on-farm network, operating with the involvement of farmers and growing since 2012, is developing agroecological solutions in a structure that complies with the concept of “living laboratories”, which will be preferred by the EU from 2023.

Thanks to this network, with participatory research and practical experimentation, we have developed multiple novel agroecological solutions for Hungarian farmers. For example, we have created a seed mixture with optimal composition to give Hungarian vineyards an effective defence against soil erosion while increasing the biodiversity of their fields. The “Living interrow” seed mix was launched in 2018. Also, in the same future-oriented structure, and working as a “living laboratory”, we have achieved results in the reintroduction of tomato landraces, and we are continuously working on reintroducing ancient grain landraces as well.

Agroecology is more than just a line of research, a technology and an attitude encompassing socio-economic issues. By now it is more of an umbrella concept that has made its way into the EU’s policies over the last few years. Essentially, agroecology covers all the solutions aimed at making food production more sustainable, as well as the activities carried out to establish them. It goes beyond harmful industrial agricultural practices that increases productivity at the cost of harm to our natural resources, and it seeks to answer the question of which natural processes of nature humanity can benefit from to achieve increased effectivity with sustainable methods.

Agroecology emerged as a separate scientific discipline in the 1930s. Its applied methods are rooted in the principles of maintaining soil productivity, recycling nutrients, dynamic management of biodiversity and maximizing energy saving during production. Today, it has integrated the methodology of “living laboratories”, a concept which is already well established in the pharmaceutical and automotive industries. This allows researchers to develop agroecological projects based on participation, together with farmers, organized in networks. They adapt new practices promoting sustainable production within this system and facilitate the locally specific use of these practices.

Agroecology and the “living laboratory” methodology is not a utopia. So much so, in fact, that some countries working on agroecological projects in “living laboratories” will form an international network from 2023 to support efficient knowledge sharing and methodological transition. This process is likely to start this year. This may be an important advantage, because in the framework of the EU’s new common agricultural policy, it is most likely that the countries that win tenders for funding will be those that apply agroecological methods effectively and prefer ecological production.

We are leading an thematic working group within the Bioeast initiative bringing together 11 countries of the Eastern and Central European region in order to allow Hungary and its neighbours to be well prepared for the agroecological transition. In this initiative, ÖMKi is responsible for collecting the agricultural research priorities of the countries in the region in order to promote research projects that form the basis of the agroecological transition. The participants of the open agroecological section of the sector meeting in Kecskemét on 18th March can join the work and give their recommendations, which will help determine the future of Hungarian agriculture as well.

  
Website developed by

Biztos vagy benne?


Cancel Yes