Research Institute of Organic Agriculture
Cutting edge research Ecological approach Sustainable future

Support our work! hu en

Search


Keyword search

Category

Topic

(Deselect all)
Search

2019. October 28. Hír

Szakmai nap Hajdúnánáson a diverzifikáció jegyében

Az ÖMKi 2019. október 20-án rendezte meg az immár hagyománnyá vált, őszi szántóföldi szakmai napját „Változatosság az ökológiai szántón” címmel.

A rendezvénynek a hajdúnánási Kendereskert adott otthont, ahol ökológiai módon gazdálkodnak, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és kertészettel is foglalkoznak.

A szakmai nap célja az volt, hogy bemutasson olyan lehetőségeket, amelyek alkalmasak a szántóföldi diverzifikáció növelésére, új fajok-fajták termesztésbe vonásával, és az ehhez kapcsolódó új termékpályák kifejlesztésével.

A résztvevők köre – mintegy ötven fő – a szántóföldi ökogazdálkodással foglalkozó termelőkből, szaktanácsadókból, input anyagokkal foglalkozó cégek képviselőiből állt.

A Kendereskert gazdaságot Szólláth Tibor polgármester úr, biogazda mutatta be. Mint elmondta, Hajdúnánáshoz a korábbi időszakban 24.000 ha terület tartozott, amelyet közbirtokossági rendszerben műveltek. Az itteni lakosság mezőgazdálkodásból élt és ezt a gazdálkodási szellemet igyekeznek napjainkban is megvalósítani. Az új szemléletű gazdálkodás a „Hagyomány és minőség” jelmondattal éledt újjá. A szociális terület bevonásával, a közfoglalkoztatás kereteit is kihasználva, több száz millió forintos beruházással olyan innovációt valósítottak meg, ami jelentősen csökkentette a munkanélküliek arányát a városban, s egyúttal elérhető közelségbe hozta a biotermékeket a fogyasztókhoz. A ’Nánási Portéka’ olyan terméket jelöl, aminek a nyersanyaga legalább fele részben Hajdúnánásról származik és helyi feldolgozású. A biotermékeket a helyi menzákon is felszolgálják, de ennek arányát a jövőben szeretnék tovább bővíteni.

Hajdúnánási ökotanya

Jelenleg az önkormányzat által üzemeltetett ökotanyán 40 ha szántó- és 200 ha gyepterület található, miközben legeltetésre alapozott, közösségi állattartást is megvalósítanak. Hajdúnánási húsfeldolgozóban állítják elő a helyi hús-késztermékeket is. A projekt sikere érdekében 9 település fogott össze. Emellett 5 ha kertészet és 1 ha fólia biztosítja áprilistól-novemberig a friss zöldségellátást.

Az ÖMKi részéről Földi Mihály mutatta be a búza fajtatesztek legfrissebb eredményeit, s említést tett azokról a speciális fajokról (alakorról, tönkéről) is, amelyek különleges minőségű lisztet szolgáltatnak a sütőipar számára.

Előadásában kitért arra, hogy egyfajta kompromisszumot kell kötni a termésmennyiség és a -minőség vonatkozásában, ugyanis megfigyelhető a fajtateszteknél is az a jelenség, hogy a nagy hozamok általában gyengébb minőséggel párosulnak. Bemutatta a térséghez közeli fajtatesztek eredményeit, és a perspektivikus, alkalmazkodó fajtákat. Kiemelte, hogy közülük legjobban az osztrák, ökonemesítésből származók teljesítettek.

Borbélyné Hunyadi Éva a maghüvelyesek jelentőségét emelte ki az ökológiai szántón, ami sajnálatos módon rendkívül alacsony, csak néhány százalékos részarányt képvisel a szántókon. Ez nem csak a hazai fehérjetakarmány-ellátás, hanem az egysíkú vetésforgó miatt is kedvezőtlen jelenség. A kockázat nagyobb, mint a gabonafélék esetében, de ökoterületeken is elérhető akár 3-4 tonna termés is – például szójából – hektáronként. A kockázatot csökkenteni lehet az öntözéssel, a jó fajtaválasztással, illetve alternatív termesztéstechnológiákkal, úgy mint másodvetéssel. Ez utóbbi a tavalyi évben, őszi árpa után sikeres volt, 1,3-1,9 tonna termésértékekkel és 40% fölötti fehérjetartalommal. Ehhez azonban szuperkorai (000) fajták szükségesek, amelyekből még kevés van a hazai vetőmagpiacon.

Kitért arra is, hogy bár az idei évig jelentős kórokozó illetve kártevő nem lépett fel, az idei másodvetésben a zalai kísérleti helyszínen a gyapottok-bagolylepke és a bogáncslepke szinte tarrágást okozott a másodvetésben, mivel átvándorolt a közeli, hamar leszáradt kukoricatáblákról.

Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kalászos fajok faj- és fajtatesztjeiről, a tájfajtákról és a részvételi nemesítés sajátosságairól beszélt. Az ősgabonák (alakor és tönke) ásványianyag- és flavonoidtartalma meghaladja a hagyományos gabonákét, különleges minőségű élelmiszerek előállítására alkalmasak. Az ÖMKi ezeknek a perspektivikus fajtáknak a felszaporítását végzi, hogy minél több helyen ki tudják próbálni a termesztésüket és el tudjanak terjedni az ökológiai területeken.

A részvételi nemesítés olyan eljárás, amikor a gazda maga választja ki azt a típust a populációból, ami neki leginkább megfelel és pozitív vagy negatív szelekcióval azokat az egyedeket szaporítja tovább. A tájfajták a tesztek során nagy ellenálló-képességet mutattak a kórokozókkal szemben, ami igazolta létjogosultságukat a biogazdálkodásban.

Az előadásokat határszemle követte, melynek során a résztvevők megtekintették az öko szántókat (szója másodvetés, takarónövényes területek), és a szántóföldi gyomszabályozás gépeit.

A jelenlévő résztvevők nagyon pozitívan fogadták az ÖMKi kezdeményezését, ezt figyelembe véve Kutatóintézetünk a közeljövőben több hasonló alkalmat is biztosítani kíván az ágazat szereplőinek.

  
Website developed by

Biztos vagy benne?


Cancel Yes