Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2019. október 8. Hír

A biogazdálkodás jövője

Az ÖMKi nemzetközi együttműködésben megvalósuló ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kutatásai – Szakmai konferenciánk az OMÉK-on

A konferencián bemutatott prezentációk letölthetőek a cikk végén.

2019. szeptember 27-én, a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár programjának részeként a „Biogazdálkodás jövője” címmel tartottak szemináriumot az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatói és Králl Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseletében.

Elsőként Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője vázolta fel a biogazdálkodás jelenlegi helyzetét. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy európai és hazai viszonylatban egyaránt erőteljes növekedés jellemzi az ökológiai gazdálkodást. Hazánkban 2018-ban már meghaladta a 200.000 ha-t a biogazdaságok által hasznosított terület nagysága és a VP-ÖKO támogatás növelésének köszönhetően az elkövetkezendő években további intenzív növekedés prognosztizálható. Jelenleg gyepgazdálkodás folyik az ökológiai művelésű területek több mint felén (55,6%-án), melyet a szántóföldek követnek több mint 1/3-os részaránnyal (35,4%), a kertészeti kultúrák által hasznosított

Ökológiai gazdálkodás Magyarországon (Forrás: Az EUROSTAT (KSH) adatai alapján szerkesztette az ÖMKi, 2019)

terület pedig közel tizede a teljes öko területnek (5,2% évelő növények, gyümölcsök és szőlő, 1,9% zöldség és 2,4% egyéb). Megjegyezte, hogy a területnövekedéssel párhuzamosan az ökotermékek iránti keresletbővülés is megfigyelhető a nemzetközi trendekben, így az ágazatot a fogyasztói igények által stimulált értéklánc is bővülésre motiválja. Az ÖMKi on-farm hálózatának példáján keresztül az ügyvezető bemutatta azt a kísérleti módszertant, ahol a gazdákkal közösen meghatározott termelési elemekre a gazdaságok gyakorlatába beilleszthető kísérletekkel, adat-felvételezéssel, kiértékeléssel, diskurzussal és publikációs tevékenységgel keresik a megoldást. Az ÖMKi 2012 óta elért legfontosabb eredményeit is bemutatta, melyek között szerepel a szőlőültetvények számára ideális sorköztakaró magkeverék, az ősgabonák (tönke és alakor) valamint egyes tájfajta paradicsomok visszavezetése a köztermesztésbe. Ezeken felül megemlítette, hogy a varroa atka elleni ökológiai védekezési gyakorlatok elterjesztésével és az évenként megszervezett őszi búza, szója és burgonya fajtatesztekkel is a termesztési gyakorlat sikerességét kívánják támogatni.

DiverIMPACTS

A következő előadásban Borbélyné Dr. Hunyadi Éva a DiverIMPACTS projektben zajló szójatermesztési kísérletek eredményeit és tanulságait taglalta. Ebben a H2020-as finanszírozású kutatási programban 11 európai országból 34 partner vesz részt azzal a céllal, hogy a szegényes fajösszetételű vetésforgókat új növényekkel bővítse, ezáltal több lábon álló, stabilabb és sokszínűbb, ökológiai és ökonómiai szempontból is fenntarthatóbb növénytermesztési rendszereket alakítsanak ki. Az ÖMKi amellett, hogy a legújabb európai kutatási tapasztalatokat a magyarországi gazdálkodók számára is elérhetővé teszi, törekszik arra, hogy hazánk vetésforgóiban a gabonák uralkodó szerepét kiegészítse olyan növényekkel, amikre termékpálya is épül. Ezzel a céllal a szójatermesztés lehetőségeit vizsgálja, kisparcellás és on-farm

Másodvetésű szója állomány július végén és szeptember végén (fotók: Borbélyné dr. Hunyadi Éva, ÖMKi, 2018

kutatási körülmények között, főnövényként és szuperkorai fajtákkal másodveteményként. A kutató bemutatta a világ szójatermesztésének és felhasználásának anomáliáit, a GMO szennyezettséget és a hatalmas mértékű export-import hálózatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a problémákra a hazai szójatermesztés növelése lenne a megoldás. Elmondása szerint 100.000 ha-os vetésterülettel és 3 t/ha-os átlagterméssel a jelenlegi hazai felhasználás felét fedezhetnénk. Ehhez a piaci viszonyok rendezése, az agrotechnika fejlesztése (pl. öntözés), a hazai feldolgozás fejlesztése és a tudásátadás egyaránt szükséges, amellett, hogy a teljes termékpálya támogatására szükség van. Az előadásból kiderült, hogy a legnagyobb kockázatot a magyar szójatermesztés során a vízellátottság mellett a gyomok és kártevők (bogáncslepke – Vanessa cardui és gyapottok bagolylepke – Helicoverpa armigera) valamint a mezei pocok (Microtus arvalis) elleni küzdelem jelenti. A kórokozók azonban (baktériumok – Pseudomonas syringae pv. glycinea és Xanthomonas axonopodis pv. glycines és a szójaperonoszpóra – Peronospora manshurica) elő-elő fordulnak ugyan, 0-7 %-os gyakorisággal, azonban ritkán okoznak jelentős gondot. Bemutatta a talaj- illetve magoltó készítményekkel folytatott vizsgálatokat is, amelyek hatékonysága különböző lehet, és az ökogazdálkodásban különösen fontos hogy minél hatékonyabb kezeléseket alkalmazzunk. A fajtatesztek kapcsán elmondta, hogy kedvezőbb évjáratokban (pl. 2016) az alföldi fajtatesztek során átlagosan 2,5-3 t/ha-os hozamot, 35%-fölötti fehérjetartalmat értek el a fajták. 2017-ben 4 t/ha-os terméseket is elértek precíz technológiával, jó vízgazdálkodású talajon, és – akár csak egyszeri – öntözéssel. A dunántúli területeken nem ritka a 3-4 t/ha-os táblaszintű átlagtermés sem, de jelentős gyomnyomás, a szélsőségesen száraz évjáratok és egy rossz vízgazdálkodású talaj itt is okozhat drasztikus terméscsökkenést. A 2018-as másodvetéses kísérletben Miháldon 1,5-1,9 t/ha-os hozam mellett akár tofugyártásra is alkalmas, 40% fölötti fehérjetartalmú terményt takarítottak be. Végül pedig szó esett azokról a tényezőkről, amik még eredményesebbé tehetik a szójatermesztést, pl. az agrotechnika fejlesztése (pl. öntözés, gyomszabályozás, vagy a flexibilis vágóasztallal rendelkező kombájn, ami az alacsonyabban lévő hüvelyeket is képes betakarítani), a hosszú távú értékesítési lehetőség (integrátori szerepvállalással), és a fémzárolt, ökológiai vagy ennek hiányában konvencionális, nem csávázott vetőmag elérhetősége.

SolACE projekt

Az előadások sorát Papp Orsolya folytatta, a SolACE projekt bemutatásával. Ez a projekt olyan módszerek vizsgálatával foglalkozik, amelyek együttes víz- és a tápanyaghiány okozta stressz esetén is biztosítani tudják a megfelelő termelékenységet, mivel komoly gondokat okoz a gazdaságok számára az egyre gyakrabban előforduló aszály és az, hogy a tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagok mind drágábban, s nehezebben elérhetők el. Ez a projekt kenyérbúza, durumbúza és burgonya tekintetében keresi a megoldást ezekre a problémákra, hatékony mikrobiális oltóanyagok kifejlesztésével és szabadföldi tesztelésével, rossz víz- és tápanyag-ellátottság mellett is jól termő fajtakeverékek meghatározásával, pillangósvirágú növényekkel tarkított vetésforgókkal, csökkentett művelési (’no-till’) stratégiák szabadföldi tesztelésével, végső soron pedig a bevált technológiák elterjedését akadályozó tényezők meghatározásával és az elhárításukat célzó javaslatokkal. Ebben a nemzetközi projektben összesen 25 partner vesz részt, és a svájci Agroscope-pal párhuzamosan az ÖMKi is elvégzett két szabadföldi burgonyakísérletet 2019-ben, melyek közül az egyikben a fajtateszteken felül az öntözés, a rozs, illetve szója elővetemény hatását, eltérő szintű nitrogén-ellátottság mellett vizsgálta. A másik kísérletben a fajtateszteken kívül eltérő foszfor-ellátottság mellett különféle oltóanyagok hozamra és növény-egészségügyi állapotra gyakorolt hatását is figyelemmel kísérték. A szárazságstressz monitorozására, a Debreceni Egyetem közreműködésével, a Metagro rendszer állt rendelkezésre. Az első év eredményei közül egyelőre az elővetemények hatásának kiértékelése történt meg, ahol három fajta esetében a szója, egy esetben pedig a rozs elővetemény után volt nagyobb a burgonya hozama az összes kezelés átlagában, ez a különbség azonban egyik esetben sem volt szignifikáns. Ezzel párhuzamosan on-farm kísérletek is zajlanak a projekt keretein belül 4 helyszínen (Hajdúhadház, Kiskunfélegyháza, Szár, Zsámbok), ahol egy magról nevelt, szárazságtűrésre szelektált, ’Solynta’ nevű, hibrid burgonyafajta teljesítményét vetik össze a ’Hópehely’ fajtáéval. Az első évben bebizonyosodott, hogy a ’Solynta’ a magról vetés miatt speciális ismereteket és technológiát igényel. Durumbúza vonatkozásában egy Franciaországból származó, kompozit populáció vizsgálata zajlik. Ez a

Oltóanyagos burgonya kísérlet Soroksáron (Fotó: Papp Orsolya, ÖMKi, 2019)

genetikailag heterogén szaporítóanyag 2017 óta felszaporítás alatt áll, hogy 2019-től on-farm körülmények között is tesztelésre alkalmas mennyiség álljon rendelkezésre. A kompozit populáció lényege, hogy a hagyományos fajtákkal és hibridekkel szemben, itt az anyag genetikai sokfélesége kívánatos, annak érdekében, hogy termesztése során, több év elteltével a sokszínűségből eredő, nagyfokú alkalmazkodóképesség révén, olyan állományok szelektálódjanak, amelyek nagyobb termésbiztonságot nyújtanak. Az ÖMKi ebben a projektben részvételi nemesítési lehetőséget kínál mindazoknak, akik érdeklődnek az efféle szaporítóanyagok iránt, hogy saját területi és klimatikus adottságaikhoz alkalmazkodni képes növényeket hozhassanak létre az évek során.

RELACS projekt hazai eseményei

A következő előadó, Dr. Donkó Ádám, a RELACS projekt hazai eseményeit ismertette, miután említést tett korábbi kutatási tevékenységének eredményeiből létrejött sorköztakaró gyepkeverékről, melyet manapság már számos szőlészet elégedetten alkalmaz. Szót ejtett továbbá arról a „Talajápolás a szőlőben” című technológiai kiadványról, amely hatékony talajápolási ismereteket ad át a szőlőtermesztők számára. A RELACS projektben 13 európai országból 29 partner vesz részt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ökológiai mezőgazdaságban felhasznált, nem megújuló forrásból származó input anyagok csökkentéséhez, kiváltásához, kidolgozzák és átültessék a gyakorlatba a fenntartható tápanyag-gazdálkodás különböző módszereit és az állat-egészségügyi kihívásokat ökológiai módszerekkel küzdjék le, továbbá a haszonállatok jólétét is fokozzák. Az ÖMKi ebben a projektben

A különböző kezelések hatása a szőlő peronoszpóra ellen (Varga Máté adatai alapján készítette: Dr. Donkó Ádám, ÖMKi, 2019)

felmérte a hazai ökogazdaságok főbb kultúráiban a réz növényvédelmi céllal történő felhasználásának volumenét, kérdőíves felmérés során tíz, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó ökogazdaság tápanyag-gazdálkodási gyakorlatát, valamint elkezdte egy tagatóz hatóanyagú növényvédőszer vizsgálatát bio szőlőben. E kísérletben azt vizsgálják, hogy az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerekből álló tankkeverékből (réz, kén, narancsolaj, kálium-bikarbonát) a réz kicserélhető-e tagatózra, anélkül, hogy kockáztatnánk a szőlőperonoszpóra terjedését az ültetvényben. Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy a tagatózos kezelés esetében nagyobb mértékben (1-2%-kal többször) fordult elő a szőlő peronoszpóra, mint a rézzel kezelt kontroll parcellákon, de egyik esetben sem volt szignifikáns a különbség. Ezen felül megfigyelték, hogy az értékelések során a peronoszpórás foltok nagy része már beszáradni látszott. A rézkezelés esetében valamivel kevesebb volt ugyan az olajfolt, azonban itt az első felvételezés alkalmával minden esetben aktívan sporulált, a későbbi zsendüléskori állapotban is hasonló tendenciát jegyeztek fel, azonban ekkor már a réztartalmú tankkeverékkel kezelt tőkék lombján is látszott a peronoszpórás foltok beszáradása. Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy alternatíva lehet a tagatóz hatóanyag a réz kiváltására, a megalapozott információk kinyerése érdekében azonban a kísérlet jövőre is folytatódik és a szőlő mellett paradicsom kultúrában is vizsgálni fogjuk, az utóbbit támadó, oospórás kórokozó, a paradicsomvész (Phytophtora infestans) ellen.

Az ökológiai mezőgazdaság teljesítőképessége és fenntarthatósága

Az ezt követő előadást az ökológiai vetőmag előállítás és felhasználás felméréséről, a hazai ökológiai vetőmag helyzetről Fehér Judit tartotta. Ez a felmérés a LIVESEED projekt részeként zajlott, melyben 18 európai országból 49 partner vesz részt és célja, hogy az ökológiai vetőmaghasználat és növénynemesítés fellendítésével fokozza az ökológiai mezőgazdaság teljesítőképességét és fenntarthatóságát. A projekt keretében azt is vizsgálják, hogy a 2021-ben életbe lépő új ökológiai rendelet bevezetése az EU különböző tagországaiban milyen változásokat hoz majd, hogyan érvényesíthető a jogszabály alkotók szándéka a gyakorlatban. Felmérték az ökológiai vetőmag előállítás és fajta tesztelés helyzetét a különböző tagországokban, hogy milyen lehetőségek rejlenek az ökológiai növénynemesítésben, valamint azt hogy a vetőmag előállítás milyen üzleti modellekre alapozva lehet sikeres gazdasági és társadalmi szempontból.

A hazai felmérést a konzorcium vetőmag szakértőkből álló csoportja végezte. Első körben, 2017. november 21. és 24. között a hazai szektor érintettjeivel (szakági intézmények, szervezetek képviselőivel és szakértőivel) személyes megkeresés útján készült interjúk keretében arra keresték a választ, hogy hol vannak a rendszerben az ökológiai vetőmag előállítását és használatát akadályozó tényezők. A hazai vetőmag helyzet feltérképezése során azzal szembesültek, hogy Magyarország, bár világelsők között szerepel konvencionális vetőmagtermesztésben, az ökológiai vetőmag előállítók száma mindössze 30-40 körül van. Összességében a vetőmagpiac ökológiai ágazata gyenge, az előállítás nem stabil, legtöbbször szerződéses alapon működik, azon belül is többségében külföldi felvásárlókkal. A hazai  kereslet ingadozó és alacsony mértékű, gabonák esetén ezt részben a saját gazdaságban előállított vetőmag okozza, melynek aránya eléri a 80%-ot. A felmérések során az is szembe tűnt, hogy a jogszabály alapján a NÉBIH által kezelt ökológiai vetőmag adatbázis ritkán kerül frissítésre, kevés fajta jelenik meg rajta, használata sokszor inkább nyűg a gazdák számára mintsem lehetőség, ezen felül pedig gyakran nem azok a fajták érhetők el tanúsított öko vetőmagként, amelyek ökológiai gazdálkodásban jól használhatók lennének. Komoly adminisztrációs terhet jelent a tanúsítóknak és gazdálkodóknak egyaránt az egyes vetőmag-használati derogációk kérése, mivel egyik faj illetve fajta sem szerepel a derogációs mellékletben, melyre a jogszabály szerint a derogáció automatikusan járna. A nemesítéssel kapcsolatban felmerült az állami posztregisztrációs fajtatesztek hiánya, melyet az ÖMKi on-farm fajtatesztjeivel tud jelenleg enyhíteni.

2019. március 12-én a szektor hazai szakértőinek és érintettjeinek bevonásával egy műhelybeszélgetés keretében megoldásokat kerestek a feltárt és előzőekben felsorolt problémákra. A megbeszélés eredményeként a szakértők az alábbi következtetéseket vonták le. A regionális fajta-ajánlásokhoz (részvételi) öko nemesítési programokra és további fajtatesztek szervezésére lenne szükség, egy ökológiai vetőmag szakértői csoport megalakítása pedig nagyban segítené az ágazati kommunikációt és koordinációt. Mindezen túl pedig a saját felhasználásra termesztett mag minőségének a javítása tapasztalat-megosztással, oktatással és megfelelő eszközök segítségével, terepi napokkal egybekötött fajtabemutatókkal és valós időben frissülő, felhasználóbarát adatbázissal sokat lehet javítani a hazai ökológiai vetőmag helyzetén. A derogációs kategóriák, eljárások áttekintése, felülbírálása pedig nagy adminisztrációs terhet venne le a tanúsítók és a gazdálkodók válláról egyaránt. Judit végül az ősgabonákra alapozott termékpálya és a részvételi nemesítés példáján mutatta be, hogy milyen konkrét lépéseket tesz még az ÖMKi az áttörés érdekében.

Integrált növényvédelem

A következő előadásban Trugly Bence mutatta be azt a logikát, konkrét példákon keresztül, amely az integrált növényvédelem alapjait is képezi, és elhanyagolhatatlan a jövő agráriumában. Előadásából a hallgatóság megismerhetett olyan XXI. századi technikai újításokat, mint például rajzásmegfigyelést megkönnyítő távcsapda (melynek egy korábbi prototípusát a SZIE KerTK Rovartani Tanszéke fejlesztette ki), a permetező drónt, ami a jövőben foltkezelésre lehet alkalmas, a kombájnra szerelhető beltartalom-mérő műszert, ami aratás közben helyspecifikusan gyűjti az adatokat, ezáltal pontosabb képet ad adott tábla heterogenitásáról, valamint a vegetáció állapotának felmérésére alkalmas, hiper- és multispektrális kamerákat. Bemutatta az IOF (Internet of Food and Farming) keretprogramot, ami az ezekhez hasonló, korszerű eszköz-fejlesztéseket karolja fel és 22 európai országban 33 projektet foglal magában. Az IOF részeként betekintést adott a SolarVibes projektbe, amelyben

teszt

Távcsapda (fotó: Trugly Bence, ÖMKi, 2019)

Németország és Románia mellett – az ÖMKi révén – Magyarország is részt vesz azzal a céllal, hogy sűrű adatsorokra alapozva információt szolgáltasson a gazdáknak, ezáltal prognosztizálja és csökkentse a termelési kockázatot, hatékonyabb tápanyag-gazdálkodást tegyen lehetővé és így csökkentse a környezeti terhelést. Mindezt egy napelemes, önállóan telepíthető talajszenzor kifejlesztésével és egy döntéstámogató rendszer létrehozásával kívánja elérni a projekt. A szenzor azáltal, hogy 0,5-5 percenként méri 10, 30 és 60 cm mélységben a talaj hőmérsékletét, nedvességtartalmát, sókoncentrációját, kémhatását, és tápanyagtartalmát, számos fontos információval láthatja el a gazdálkodókat: segítségével követni lehet a víz és a benne oldott sók, valamint a tápanyagok mozgását a talajban napi, havi vagy akár éves szinten és észlelhetők a kedvezőtlen talajállapot tünetei, ezáltal kiderülhet, milyen mélyen és milyen típusú talajmunkára lenne szükség annak szerkezetjavítása érdekében. A tápanyag-ellátottság gyakori vizsgálata segíthet a gazdálkodóknak eldönteni a tápanyag-utánpótlás szükségszerűségét, ezáltal elkerülhető, hogy a talajból gyorsan távozó tápelemek (pl. N) a növények általi hasznosítás helyett a talajvízbe kerüljenek. A szenzor a levegő hőmérséklete és páratartalmának mérése révén a fokozott kórokozóveszély jeleit is észlelni tudja, így megteremtve a lehetőséget a hatékony megelőzésre, ami az ökológiai gazdálkodásban elsődleges védekezési mód.

Természetközeli gyepgazdálkodási gyakorlatok

Az előadások sorát Králl Attila zárta, aki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseletében mutatott be természetközeli gyepgazdálkodási gyakorlatokat. Először ismertette az Európában megfigyelhető, lesújtó tendenciákat, melyek a madarak egyedsűrűségének drasztikus csökkenését valamint fajösszetételük

A helytelenül használt vadriasztó lánc nem kíméli a fészekaljat (forrás: Természetközeli gyepgazdálkodási gyakorlatok útmutatója c. kiadvány, MME, 2019)

szegényedését eredményezik. Az állománycsökkenés fő oka – elmondása szerint – a táplálékhiány: Németországban a repülő rovarokkal táplálkozó madárfajok állománya 75%-kal, a talajlakó, gerinctelen élőlényeket fogyasztók állománya pedig 57%-kal csökkent, ami az emberi tevékenység okozta rovarpusztulás madárvilágra gyakorolt hatását jelzi. Felhívta a figyelmet arra, hogy védett növényeink 75%-a, míg a védett állatfajok 50%-a gyepterületeken él és a gyepeken folytatott mezőgazdasági tevékenység önmagában hozzájárul az egyedszám és sokféleség megőrzéséhez (pl. cserjésedés megakadályozása megfelelő legeltetés által). Bemutatta a hazai gyepeket leginkább veszélyeztető tényezőket, melyek egyfelől a beépítés, erdőtelepítés, felhagyás, elszántás, valamint a gyepszerkezet fajkészletének megváltozása (pl. nem megfelelő legeltetési sűrűség, trágyázási hibák, túl- vagy alulhasználat miatt). A hallgatóság azt is megismerhette, hogy az MME gondozásában futó LIFE projekt keretén belül miként valósul meg a túzok határon átnyúló védelme és azt is, hogy az MME milyen ajánlásokkal, képzési anyagokkal látja el a gazdálkodókat, szaktanácsadókat ennek érdekében.

A „Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója” című kiadványt munkatársaival épp ezzel a céllal publikálták, amiben a Natura 2000 gyepeken történő gazdálkodás jogszabályi hátterét, azok természetvédelmi indokaival alátámasztva mutatják be, a gazdálkodási gyakorlatban való megvalósítás lehetőségeinek ismertetése mellett. Előadásában röviden felhívta a figyelmet arra, hogy a gyepterületek művelésekor a vadak kímélésére használatos eszközöket csak a megfelelő módon alkalmazva érhetjük el a kívánt hatást, ezért például egy nem megfelelően (helytelen szélesség-beállítással) felszerelt vadriasztó lánc nem képes megóvni az állatokat a számukra halálos munkagépektől. Végszóként pedig a Natura 2000 gyepek fenntartási kötelezettségeit és az e tevékenységre nyerhető támogatás lehetőségeit vázolta.

A prezentáció után Dr. Drexler Dóra összefoglalta az elhangzottak tanulságait és megemlítette, hogy bár gyakran éri kritika az öko ágazatot, amiért az ökoterületek legnagyobb részét jelenleg a gyepterületek adják, semmiképpen sem feledkezhetünk meg ezekről a természetes élőhelyekről, amelyek számos védett növény- és állatfaj túlélését biztosítják.

A konferencia előadásai elérhetőek az alábbi linken:
https://drive.google.com/open?id=1tQbOsetMZ9oREcVqQ9GYntiIEX1vTA01

 

 

Támogatások svá alul

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy) (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen