Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFÁ-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

2020. március 26. Hír

Növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

2020. évi 4. felhívás: előrejelzés és növényvédelmi teendők Zsigó Györgytől.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

► Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinára (levélfodrosodásra) mindig gondolnia kell.

A betegség továbbterjedéséhez a párás, nedves időjárás és a 4-8 0C átlaghőmérséklet az optimális, nemhiába, dérgombának is hívják. Most éppen lehűlt a levegő, és az OMSZ előrejelzése az elkövetkező napokra is hasonlókat jósol. Az idén tehát mindenképpen számolnunk kell a tafrina gomba támadásával.

Kipattantak a levélrügyek és a néhány milliméteres levélkéket már megtalálhatja a tafrina. A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a - már mindannyiunk által jól ismert - deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Ahol az elmúlt években gondot okozott, ott permetezést javaslok! Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A tafrina a rügyekben vagy azok felületén és a vesszőkön telel át és már 4 0C átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a kis zöld levélkéket.

Aki elvégezte a rezes lemosást az lépéselőnyben van, de az érzékeny fajtákon ők is ismételjenek a réztartalmú gombaölőkkel. Rügypattanás után, kisleveles állapotban a modernebb, kevésbé perzselő készítmények közül válasszanak és az alsóbb dózisokkal dolgozzanak. Ilyenek a rézhidroxid, a rézoxid, a tribázikus rézszulfát, a finom őrlésű rézoxiklorid stb. Egyes készítményeket már a „fajtára jellemző színeződés kialakulásáig” is fel lehet használni őszibarackban.

Sokan még mindig félnek a réztartalmú szerektől őszibarackban. Kénytelenek vagyunk még a perzselést is kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert „meg kell fogni a tafrinát”. A kis levélkéket kell befednünk a kontakt rézzel, ezért apró cseppekkel permetezzenek, a bioban is engedélyezett tapadást elősegítő segédanyagokkal, pl. az alkohol-etoxilát tartalmú Wetcit-tel vagy a repceolaj hatóanyagú Meliussal, illetve a káliszappan tartalmú Biosect-tel vagy Biosol-lal. Ismételni kell 5–7 naponta a kezelést, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15–20 °C fokot, ekkor leáll a dérgomba károsítása. A fodros levelek leszedésével is lassíthatjuk a terjedését. Amennyiben hűvösen, esősen folytatódik az év, még a nyár közepén is megjelenhetnek a vörösen, sárgán hólyagosodó levelek. (A csapadékos 2019-ben májusban is beindult egy fertőzési hullám.) Tudom, hogy nem mindenkinél okoz nagy gondot a tafrina. Ők jól választottak fajtákat, vagy pl. száraz, meleg oldalon fekszik a kertjük, illetve az évek során kiváló kondícióba hozták a fáikat…

► Tájanként, sőt kertenként is eltérő jelentősége lehet a lisztharmatoknak vagy a pl. az atkáknak is. Az elmúlt évek tapasztalata alapján mégis biztosak lehetünk abban, hogy egyes gyümölcsfajoknál, fajtáknál megjelennek a károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, rovarok, atkák, gyomok összefoglaló neve). Megpróbáltam ezt időrendi sorrendben, táblázatban is összesíteni. Milyen növénynél, mikor és milyen károsítóval számolhatunk nagy valószínűséggel?

 

Gyümölcsfaj:

Fenológiai stádium:

Károsító:

összes fásszárú

rügypattanás

rovar, atka, gomba, baktérium

őszibarack, nektarin

rügypattanástól akár termésérésig

tafrina

kajszi, meggy

virágzásban

monília

cseresznye, meggy

kis gyümölcs fejlettségtől érésig

cseresznyelégy

almatermésűek, csonthéjasok

kis gyümölcs fejlettségtől érésig

gyümölcsmolyok

almatermésűek, csonthéjasok

kis gyümölcs fejlettségtől érésig

gyümölcsfertőző monília

szőlő, alma (Jonathan fajták)

rügypattanástól érésig

lisztharmat

szőlő

rügypattanástól érésig

peronoszpóra, szürke penész, szőlőmolyok, atkák

 

Budapest, 2020. március 21.                              

Üdvözlettel:                                               

Zsigó György és az ÖMKi munkatársai


Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el

 

 

Támogatások svá alul

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet 

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (copy) (copy) (copy) (copy)

Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet Lorem ipsum dolor sit amet  

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen